Rosszaságok2012.11.13. 22:53, aqua-terra
Sziasztok!
Egy bloggal érkeznék igy mára a nap végére. Nem semmi két napon vagyunk túl. A bejegyzés cime már kb mindent elárul szerintem. Igazi kis rosszaságok ezek ketten külön külön is, hátmég együtt. Időnként le szoktam vinni őket együtt, hogy megszokják illetve lefáasszák egymást. Ez legtöbbször szépen is szokott menni de itt jön az hogy azonban: Együtt sokkal rosszabbak, nehezebb a behivás például. Illetve önmagában az hogy két fele kell figyelnem. Kezdem megtapasztalni a két kutyás gazdi szerepét egyre komolyabban, de megbirkózom a feladattal úgy érzem :)
Mivel Jackie már jól behivható (már amikor nem makacsolja meg nagyon magát) akkor jön vele a kicsi is, aki már nem is olyan kicsi, hiszen már nagyobb mint Jackie a tacsi. Jelenleg 3 hónapos a kis ordas, Lexa, és nagyon az ismerkedős fázisban van, ritka az ha vissza lehet hivni ha egy kiszemelt kutya vagy ember után fut, persze ilyenkor sem lehetetlen. Általában nem szokott egy helyen sokat időzni, fül hátra farok csóvál, örömködés, majd jön is rögtön vissza. Szerencsére nagyon sokan elnézik és szeretik ezt a kis plüss farkast és annak lelkes üdvözlését, de tudom hogy nem mindenki szereti a kutyákat igy mindig teszek ellene hogy ilyen ritkán essen meg, illetve ha mégis megesik akkor elnézést kérek a ,,kutyatámadásért". Persze legtöbbször a válasz mégis ugyanaz, hogy semmi baj és nagyon tetszik nekik. Voltak olyanok akik külön odajöttek hozzánk megsimizni őt. Ha ilyenkor Jackie is velünk van nem féltékenykedik, inkább örül hogy nem az ő nyakán lóg a kiscsaj. Persze azért együtt is nagyon jól megvannak már, ma már egy tálból ittak, pedig Jackie eddig mindig féltékenykedve morgott rá, ám azonban ilyesmi mára már teljesen megszünt, Jackie felfogta hogy az új jövevény családtag és ugyanugy szeretem akárcsak őt magát a tacsit. Imádom nagyon ezt a két kis rosszcsontot, azonban sokszor fel tudnak idegesiteni, mondjuk ez általában megszokott lehet a kölyökkutyásoknál legalábbis. Olyan mint egy rossz gyerek.

Tegnap voltunk külön külön is sétálni, meg persze ma is. Mindkét nap gyakoroltunk, Lexa labdázik főleg, Jackie pedig labdázik és engedelmest gyakorlunk. Most valahogy igy rájöttem, hogy Jackie is sokkal jobban motiválható labdával, mint kajával és klikkerrel, ezt már többször is bizonyitotta, igy hogyha ismert feladatot fogunk gyakorolni akkor csakis labdával fogunk ezentúl, csak az új, ismeretlen feladatokra fogom elővenni a klikkert újra. Ennek köszönhetően már egyre ritkábban használom nála. Lexával még megismertetem, az nem baj ha még a képzése előtt beklikkereztetem, hiszen tud tanulni akkor azzal is meg anélkül is, egyfajta plusz tudás lesz számára.
Nemcsak a tanitásban, de az étkezésben is változás állt be nálunk:
Lexa már egy ideje csirkefejet eszik, ami rettentően bejött neki, elropogtatja mindenestül ahogy van. Nagyon szépen felhizott tőle. Elmesélték, hogy mivel ő munkakutya, a száraz táp nagyon kevés neki, attól nem fejlődik rendesen az izomzata és a porcai, igy nyers hússal egészitettem ki a táplálékát, és látványosan feljavult az állapota, nagyon szépen nő. Ma megkináltam Jackie-t is, hát először csak kerülgette, aztán cipelgette, végül egy kis szenvedés után ráharapott, onnantól kedve megizlett neki és elpusztitotta a szájából kipislogó csirkefejet :D
Szuper napokon vagyunk túl, mindennap tanulok valamit tőlük, hiszen két különleges kutyám van, egy roppant eszes és különleges, fekete szinű szálkás szőrű tacskóm, és egy igazi Steinhart-os szukám, Condort-tól :)
|