Ceréket elfogadok, azonban csak igencsak igényes lapokkal jelentkezzetek, főleg állatos témában, blogok, sokcikkes lapok jöhetnek. Más egyebet is meghallgatok
Végre jó idő volt, igy ki is használtuk: hivtak minket egy kis frisbees találkozóhoz, edzéshez, igy el is mentem. Ha már a vasárnapi sétára nem tudtam elmenni, ezt nem akartam kihagyni semmiképp se ha már elhivtak. Délben el is indultunk a Lexával, kb 40re odaértünk találkozni Kiráékhoz, majd onnan mentünk tovább a hid túloldalán lévő ligethez. Odaérve azthittük kb mi érünk oda utoljára de nem, elsők voltunk. Nem sokkal később csatlakozott még hozzánk Zara a kistestű keverék és gazdája is. A két csajszi és kutyusaik nagyon ügyesek voltak a korongozásban, mi még a közelükbe sem érünk kb. Mi mégcsak ráncigáljuk a korongot, bár tegnap néhányszor már elkapta azt amit magam elé dobtam. Persze Lexa még nagyon benne van abban a korszakban, hogy a másik kutyussal játszon inkább, igy amennyire lehetett hagytam neki, de azért amikor velem kellett játszani azt is nagyon élvezte, nomeg én is, mivel nagyon gyors és pörgős kutya. Kirát nagyon idegesitette, mivel folyton ő utána loholt és a frisbeejét próbálta elvenni, Zarával viszont nagyon jót birkóztak meg kergetőztek, egészen hosszan. Két hónapja látták egymást utoljára, de akkor még azért Lexa kb kisebb vagy ugyanakkora volt mint Zara, most már kétszer akkora. Valamivel még Kiránál is magasabb volt, tehát azért jó látni hogy növésnek indult végre úgy igazán a kis ordasom. Súlya nem tudom mennyi lehet, kb 18 kgra saccolom, de lehet több már ennél, majd ha következőnek megyünk dokihoz akkor megnézzük.
Nagyon élveztük a tegnap délutánt, Lexa jól kifáradt a nagy játékban és kergetőzésben, nomeg a kétszer 1 órás sétában, hiszen nekünk azért messzebb van a liget mint a többieknek.
Kira, Lexa és a korongok
Szeretem a korongozást mert viszonylag jól birok dobni, valamint a kutyusaim közül Lexát egyre nehezebb lefárasztani mert nagyon nagyon sok energiája van, a frisbeezéssel viszont nagyon könnyű lesz, főleg ha már igy fiatal korában megtanulja rendesen. Az őrző-védőben szokott még nagyon elfáradni, dehát azt nem csináljuk mindennap, csak max heti kétszer, igy kell majd valami amiben kitombolhatja magát a kiscsaj, igy a frisbeet választottam, mivel eléggé apportos kutyus és maga a sport is tetszik.
A tegnapi csapat
Lesz még folytatása ennek a bejegyzésnek ...
Egy korábbi gyakorlásunk, játékunk. Majd rakok fel vidit a tegnapiról is, mert elvileg kapunk olyat :)
Jöttem egy újabb kis blogolással, valamint ugyebár töröltem a sok sok külföldi ,,reklám" hirdetést a chatből, engem igencsak zavarnak, nem tudom ti hogy vagytok ezzel. A rendes hozzászólásokat, linkcsere kérelmeket persze meghagytam. Ami még változás volt, az a bannermenntesités, ugyanis elmúlt az a két hónap amikor kiváltottam legutóbb, most május közepéig kitart a jelenlegi bannermentesités :)
Na de hagyjuk is a lappal kapcsolatos dolgokat, inkább mesélek erről arról.
Környékünkön sok szuka kutya tüzel, emiatt Jackie a tacskóm elég rosszul van, most lett ugy igazán ivarérett. Ennek a tüzelős korszaknak köszönhetően a tacsi olyan kis búskomor lett, nomeg sokkal verekedősebb is. Szerencsére ez neki nem áll másból, mint a másik kutya földre nyomásából, legalább komolyabban nem akar bántani senkit se. Legutóbb egy Briever yorki fiatal kannal tette ezt. Azelőtt egy németjuhászt meg egy rotweiller kant is rendre utasitott. Érdekes látvány, ahogy egy ilyen pici kutya elzavarja a nagyokat magától, viszont ebből a későbbiekben még baja is lehet ha kifog egy lélekben erősebb kant aki simán helyretenné. Igy emiatt ez a viselkedése miatt természetesen leszidom és nem hagyom neki az acsargásokat. Semmi szükség arra hogy keménykedjen, de mivel kiskutya, ő ezt csak igy tudja kimutatni.
Ezt a viselkedést leszámitva pedigmint ahogy az elején is irtam, kedvtelen lett, séták során inkább csak szaglászik folyamatosan, más kutyákkal is alig látszik, igy manapság nem okoz akkora örömet sétáltatni, játszani is alig lehet vele, mégha sikerül is rávenni, hamar otthagy azért hogy szaglászhasson, a tanulásról nem is beszélve. Elég jó jutalomfalattal kell előrukkolnom hogy akarjon tanulni, pl. legutóbb trappista sajtot kapott, de hát azt sincs mindig itthon. Bár ekkor azért nagyon kente vágta a ül-feksziket. Jackie-vel is visszamentünk az alapokhoz, az engedelmesét szeretném valamennyire szépre összerakni, mégha ő csak egy hobbikutya is. Tudom hogy ő képes rá, de vajon én is képes vagyok rá? Hát annak kell lennem, ha már elhatároztam és elkezdtem tanitani, akkor most nem fogom abbahagyni itt. Ezenfelül pedig egy olyan irányba is tanulok vele amit a kutyus szörnyen élvez és akár motiváció nélkül is megcsinál: azok pedig a trükkök. Imádja őket, igy azon is gondolkoztam ezeket is kicsit jobban átvesszük amiket eddig tanultunk, illetve a későbbiekben tanulunk újjakat is. Eddig a pacsiadás, a lelövées trükk a helyben forgás és a gurulás megy, és hát nagyon jól állnak neki ezek a kis trükközések, szereti is őket.
Jackie és Animah. Még tavaly novemberben készült a kép, mikor egyik barátunkkal és kutyusával találkoztunk az újszegedi ligetben. Animah szép és szépen dolgozó kutyus, nagyon figyel a gazdájára és emellett nagyon játékos is. Jackievel nem sűrűn találkoznak de ha netán mégis akkor általában játék szokott lenni belőle :)
Lexa viszont már egészen más eset mint Jackie. Sokkal elevenebb, mozgékonyabb, aktivabb, iszonyatosan pörgős és nagyon lelkes akár tanulásról akár játékról van szó. Nemrégiben az engedelmest is elkezdtük vele, egyre szebben csinál mindent, persze a menetelésen, az ül és feksziken kivül mást nem is veszünk vele. A tanulások rövidek, jutalomfalatnak jobbára virslit, felvágotatt kap és használjuk a klikkert is. Őrző-védőben is szépen alakul, nagyon tud ugatni már, mondták is egyre jobb a kutyus. Igyekszem hozzá hasonlóan én is jobb lenni, persze még azért nagyon sokmindent kell tanulni, de majd csak belejövök az egészbe.
Ismét egy tavalyi kép, Lexa két hónappal ezelőtt. A szine igy mostanság hol világosabb hol sötétebb, most jelenleg inkább sötétebb mint ezen a képen. Ahogy fejlődik, alakul ugy változik folyamatosan is a szine, a nyakán lévő gallér már nem különül el annyira mint korábban, inkább ilyen fekete foltos. A napokban elvileg tudok róla újabb képeket késziteni, ha majd lesznek akkor hozok, megpróbálok egy közöset is Jackievel :)
Vasárnapra hivtak egy nagyobb kutyás sétára, amire nem tudom még hogy elmegyek-e, ha ugy alakulna hogy igen, akkor természetesen hozok beszámolót arról is, de igy egyenlőre most csak ennyit. Igyekszem sűrűbben hozni a frisseket majd, most az elmaradt blogolások miatt egy hosszabb bejegyzéssel jöttem, remélem tetszett nektek :)
Mostanság mint látjátok kevesebb a blogbejegyzés, ennek egyszerű oka van, egyszerűen nincs miről blogolni mindennap. Hideg van, kevesebb a kutyás program ilyenkor, nomeg sok olyan dolog is van amit nem irok le, mert egyszerűen nem tartom szükségesnek leirni ide. Kutyázgatok és tanulok ebben a témában bőszen amennyire csak lehet és a lehető legjobban odafigyelni, de ezutbóbbi sajnos nem mindig megy a legtökéletesebben, de majd leszek még jobb és ügyesebb.
Tegnapi nap folyamán megigértem egyik agilitys csajszi ismerősömnek, hogy elkisérem a Tappancs Állatvédő Alapitvány tanyájára, mivel szeretne megnézni pár kutyust. Mivel akkor még nem volt más programom erre a napra, igy megigrtem hogy elkisérem. (Igaz a nap folyamán később még hivtak volna máshova is kutyázni, de ha már odaigértem magam a csajnak nem akartam picsát csinálni a számból)
Alapvetően pozitivak voltak az ott látottak és kedvesek, segitőkészek voltak a dolgozók, még sosem voltam a menhelyen, de igazából az ott látottak nagyrészt pozitiv csalódás volt. A kutyák zöme keverék, de voltak köztük mutatósabbak és aranyosak is voltak, megszaglásztak minket.
Odafele és vissza, nomeg persze közben is jókat beszélgettünk az ismerősömmel, megvolt az alapvető közös hang és téma, azaz a kutyázás. ::)
Képeket nem hoztam, akit jobban érdekel a menhely és az ott örökbefogadható kutyusok az látogasson el a http://www.tappancstanya.hu/weboldalra.
Egy facebookos fórumon is felmerült a téma erről, és az emberek többségének abszolut igazat adok. Nem másól beszélek most mint a kutyapiszok felszedéséről. A legtöbb ember erre sajnos még mindig képtelen, simán hagyják hogy kutyusok elvégezze dolgát a parkba, vagy egy térre, esetleg akár a járdára is anélkül, hogy felszednék azt. Alapvetően már csak aért is fel kéne szednie a gazdiknak mert már kötelező is ez, de a legfontosabb ok mégsem ez szerintem. Ugyan hogy néznének már ki a zöld területek hogyha tele lennének piszkitva? Nem csak hogy látványnak sem szép és hogy kellemetlen ha belelép az ember, hanem még igen egészségtelen is, kutyusaink egymás piszkában taposva beviszik a lakásba is, és akármennyire is próbálnánk megtisztitani a lábukat, száz százalékosan mégsem sikerülhet. Szerintem igazán nem nagy dolog pár zacskóval járkálni a zsebünkben kutyasétáltatás közben és felszedni a piszkot, valamint kidobni a legközelebbi kukába. Ám itt is lehetnek gondok, pontosabban ezzel az utóbbi dologgal, a kukával. Ahol én szoktam sétáltatni a kutyusaimat ott szinte egyátalán nincs kuka, csak 3-4 utcával feljebb. A ház elé kb heti egyszer tolják ki a kukákat ahová ki birnám dobni hazafelé menet, de reggel 7kor még nincs kinnt, és este 19kor meg már rég betolták a helyükre. Esküszöm nem normális a gondnokféle a mi épületünkben, úgy őrzi a kukát mintha aranyból lenne. Ám ha meg a kakit nem szedem össze és dobom ki akkor meg azért szólnak meg. Nem könnyű helyzet. Én egy ilyen köztes helyzetet választottam, összeszedem a piszkot a kutyáim után majd ha nincs kuka, akkor egy helyre összegyűjtöm őket, majd amikor eljön a nap hogy lesz, akkor pedig kidobom az összeset egybe. Sajnos muszáj ilyenhez folyamodni. Ha már fel kell szedni, legalább biztositanák a lehetőséget arra, hogy kidobjuk.
Mikor a fővárosunkban, Budapesten voltam ott azért meglepődtem, de ott külön kutyapiszoknak való kukák is ki vannak helyezve, felhivva rá a figyelmet arra, hogy össze kell szedni, ugyanis ha nem tesszük, köztisztasági véteknek számit ami miatt megbüntethetnek minket.
Szerencsére egyre többen érzik már úgy,hogy fel kell szedni kutyusaik után a dolgát, de sajnos még mindig azok vannak többségben akik ezt nem teszik, ha pedig szóváteszi az ember akkor meg panaszkodnak, de ha mi nem szedjük fel rögtön magyaráznak az emberek. Szerencsére ilyen velem még nem fordult elő, egyszer egy bácsika meg is dicsért, hogy én vagyok az első olyan akit látott, aki nem hagyja ott a kutyakakit, hanem felszedi, ugyanis a sok kutyagumi őt is zavarja a városban.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Egy facebookos fórumon is felmerült a téma erről, és az emberek többségének abszolut igazat adok. Nem másól beszélek most mint a kutyapiszok felszedéséről. A legtöbb ember erre sajnos még mindig képtelen, simán hagyják hogy kutyusok elvégezze dolgát a parkba, vagy egy térre, esetleg akár a járdára is anélkül, hogy felszednék azt. Alapvetően már csak aért is fel kéne szednie a gazdiknak mert már kötelező is ez, de a legfontosabb ok mégsem ez szerintem. Ugyan hogy néznének már ki a zöld területek hogyha tele lennének piszkitva? Nem csak hogy látványnak sem szép és hogy kellemetlen ha belelép az ember, hanem még igen egészségtelen is, kutyusaink egymás piszkában taposva beviszik a lakásba is, és akármennyire is próbálnánk megtisztitani a lábukat, száz százalékosan mégsem sikerülhet. Szerintem igazán nem nagy dolog pár zacskóval járkálni a zsebünkben kutyasétáltatás közben és felszedni a piszkot, valamint kidobni a legközelebbi kukába. Ám itt is lehetnek gondok, pontosabban ezzel az utóbbi dologgal, a kukával. Ahol én szoktam sétáltatni a kutyusaimat ott szinte egyátalán nincs kuka, csak 3-4 utcával feljebb. A ház elé kb heti egyszer tolják ki a kukákat ahová ki birnám dobni hazafelé menet, de reggel 7kor még nincs kinnt, és este 19kor meg már rég betolták a helyükre. Esküszöm nem normális a gondnokféle a mi épületünkben, úgy őrzi a kukát mintha aranyból lenne. Ám ha meg a kakit nem szedem össze és dobom ki akkor meg azért szólnak meg. Nem könnyű helyzet. Én egy ilyen köztes helyzetet választottam, összeszedem a piszkot a kutyáim után majd ha nincs kuka, akkor egy helyre összegyűjtöm őket, majd amikor eljön a nap hogy lesz, akkor pedig kidobom az összeset egybe. Sajnos muszáj ilyenhez folyamodni. Ha már fel kell szedni, legalább biztositanák a lehetőséget arra, hogy kidobjuk. 